Öt tanulság a fantasztikus kiadók könyvfesztiválos beszélgetéséről

A negyedik alkalom után talán nem túlzás a Könyvfesztivál fix pontjának nevezni Kleinheincz Csilla (Gabo SFF), Németh Vladimir (Fumax) és Velkei Zoltán (Agave Könyvek) beszélgetését a fantasztikus irodalom elmúlt és elkövetkező egy évéről. Az idén második alkalommal moderáltam én a beszélgetést, amiről egyébként készített videófelvételt az Ekultura.hu. Tudom azonban, hogy sokan nem fognak végignézni egy másfél órás videót, ezért ebben a posztban kigyűjtöttem pár lényeges pontot.

Balról jobbra: Pintér Bence, Velkei Zoltán, Kleinheincz Csilla, Németh Vladimir (Fotó: Ekultura.hu)

*

1. Még mindig nem heverte ki a könyvpiac az Alexandra-sokkot

Pedig mikor volt már az? Nyilván egy ennyire súlyos piaci esemény, mint amit az egyik legnagyobb könyvterjesztő bedőlése okozott, nem múlik el nyomtalanul. A három könyves szakember egyetértett abban, hogy hiányzik az a pár száz vásárló, aki az Alexandra üzletekben vásárolt, ráadásul valamiért ezekben a boltokban jobban fogyott a fantasztikum, mint más üzletláncokban. Az Alexandrákat felvásárló különböző láncok egyelőre nem tudták pótolni az önhibájából becsődölő könyves óriást, ami ráadásul elég komoly összegű kifizetetlen számlákat hagyott maga után. Pozitívum viszont, hogy felpörgött valamennyire a kiadók online értékesítése.

2. Nem egy kísérletező hely a magyar piac

Többek között az Alexandra-ügy, a fantasztikus piacra belépő új jelentkezők és egyéb okok miatt kicsit beállt most a fantasztikus könyvek piaca. Nem csak ez az oka ugyanakkor annak, hogy a kiadók igyekeznek a biztosabb címekre alapozni a következő időszakban, felhagyva kicsit a kísérletezéssel - erről beszélt legalábbis Velkei Zoltán. "A szívem szakad meg, hogy N. K. Jemisint nem tudjuk eladni itthon. Ha van nála nagyobb szupersztár az elmúlt három évben Amerikában... Ha beledöglök sem tudom eladni a magyar olvasóknak" - mondta az Agave Könyvek vezetője. A közönség által feltett kérdések során is előjött, hogy sok olyan könyvet olvasnak mindhárman, amit nagyon szeretnek, de eladhatatlannak tartják a hazai piacon.

3. Vegyetek sorozatokat!

Érdemes-e bevárni, amíg egy sorozat minden része megjelenik, és csak utána beszerezni az egészet egyben? Sokan így tesznek, és George R. R. Martin vagy Patrick Rothfuss nyomán tudjuk, hogy néha lehet alapja az óvatosságnak, ha valaki az egész történetet egyben szeretné megismerni. A beszélgetés során szóba került ez a vásárlói stratégia és kiderült, hogy van olyan, amikor tényleg láthatóan megugrik egy egész trilógia eladása a harmadik rész után, de sokszor nem ez a helyzet - a kiadók pedig nem tudják, hogy az olvasók csak a sorozat befejezésére várnak, vagy csak egyszerűen nem tetszett nekik a történet. (És az sem biztos, hogy ha egy hangos kisebbség követel egy folytatást, az elég példányban el fog menni.) Így aztán megeshet, hogy éppen emiatt a stratégia miatt marad félbe egy sorozat - bár trilógiánál valószínűleg működhet a dolog. Viszont mint elhangzott: nincs annyi standalone könyv, hogy csak azt adjon ki egy kiadó.

(Fotó: Ekultura.hu)

4. Hiányzik a feedback, nehéz eljutni az olvasókhoz

Visszatérő elem volt a beszélgetés során, hogy a kiadók nagyon kevés helyen találkoznak olvasói visszajelzésekkel. Nyilván ilyenek az eladási számok, és nyilván ilyen a Moly, de ez a beszélgetők szerint nem ad nekik kellően pontos képet arról, hogy mit gondolnak a vásárlók. (Az aktív molyos fantasztikus közeg egy könyv olvasóinak csak egynegyede-egyötöde, a többi embert nehéz megszólítani.) Arról azonban nem esett szó, hogy akkor milyen visszajelzés lenne jó a kiadóknak, valószínűleg azért, mert ők sem látják ezt egyelőre. Arról is beszéltünk, hogy szubkultúrán belül és kívül is szűkösek a marketinglehetőségek, bár Velkei Zoltán hozzátette, hogy egyszerűen jól kell célozni a közösségi médiás hirdetéseket, ehhez ők egy külső céggel dolgoznak együtt.

"Ugyanígy sajnos olyan időket élünk, amikor muszáj minden egyes újságíróval jóban lenni" - mondta még az Agave Könyvek vezetője. Újságíróként átérzem a fájdalmát! (Persze arra gondolt, hogy ez nagy energia- és időbefektetés.) Arról is beszélt egyébként, hogy szerinte az nem érdekes, ha egy blogger a saját véleményét tolja ezerrel; a könyves posztoknak, cikkeknek inkább valamilyen új gondolattal, meglátással kéne érdekessé tennie a megjelenéseket.

5. Iszonyat jó könyvek jönnek idén

A beszélgetés végén szó esett az idén várható könyvekről is. A Könyvhéten jön Veres Attila novelláskötete Éjféli iskolák címmel, amit nagyon várok; aztán Lőrinczy Judit új regénye, amit legalább annyira várok, mint Attila kötetét; és akkor még nem is beszéltünk Ursula K. Le Guin kisregényes kötetéről, vagy Hannu Rajaniemi új regényéről. Már olvastam ugyan őket angolul, de nagyon örülök, hogy megjelenik magyarul China Miéville A város és a város között, illetve Shirley Jackson The Haunting of Hill House című regénye - előbbit újra is fogom olvasni, mert nagyon érdekelnek a mindig remek Miéville-fordító, Juhász Viktor megoldásai. Lesz új Philip K. Dick, a The World Jones Made című regény; de érdekesnek tűnik Tom Sweterlitsch és Zachary Mason bemutatkozó regénye is. És lesz magyar szerzős antológia a Gabo SFF-nél, pályázatot is írtak ki! És ez még csak három kiadó...

Az összes Könyvfeszten bejelentett várható megjelenést itt tudjátok átnézni, phetei gyűjtötte össze egy karcban a Molyon.

*

Itt pedig megnézhetitek az egész beszélgetést az Ekultura.hu jóvoltából:


Emitt pedig az Ekultura.hu Delta Vision vezetőjével készült interjúját nézhetitek meg:



*

Kövessétek a Spekulatív Zónát a fantasztikum legfrissebb híreiért Facebookon, illetve Molyon is!

Comments

  1. Ó, erről a gabós pályázatról nem is tudtam, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem!

    ReplyDelete
  2. És igen, régóta zavar, hogy egyes beszélgetésekről jókora terjedelmű videófájlokat kapunk. Ha a lényegre szorítkozó szöveges összefoglaló elkészítése nem megoldható (igazából miért is nem? elhivatott újságíróknak/bloggereknek ez nem jelenthet[ne] vállalthatatlan kihívást ! ;) ), szerintem jóval célszerűbb volna mp3 formátumban közzétenni a beszélgetést. Inkább megoldható a letöltése (kevesebb az adatforgalom), és könnyebb a kezelése is (úgy vettem észre, hogy egyszerűbb elszakadni a képernyőtől, ha hangfájl megy a háttérben, mint akkor, ha videófájl - még akkor is, ha a képernyőn csupán beszélő fejek láthatók).

    ReplyDelete

Post a Comment

Popular Posts